a tájat.
A klasszikus nyolcszögletű piros stoptáblát 1954-ben hivatalosan szabványosították, hogy azonnal felismerhető legyen a közutakon.
Amikor az első stoptáblák 1915 körül jelentek meg Detroitban, kicsik, szögletesek és fekete-fehérek voltak. Az 1920-as években a közlekedési mérnökök élénk sárgára, fekete betűkkel díszített hátteret választottak. A sárgát egyszerűen azért választották, mert a korai festékgyártók nem tudtak olyan időjárásálló piros festéket gyártani, amely élénk és fényvisszaverő maradt volna az autók éjszakai fényszórói alatt.
1954-re a szintetikus fényvisszaverő fóliák fejlesztése megoldotta a fakulás problémáját. A közlekedési tisztviselők frissítették a nemzeti kézikönyvet, hogy országszerte
