– Az én házam – ismételtem meg. Milyen különös szó.
Aztán elmondtam neki az igazat.
„Minden jogom megvolt eladni. Ugyanaz a jogom volt, mint amikor kifizettem. Ugyanaz a jogom volt tegnap… amikor harmincszor megvertél egy olyan házban, ami soha nem volt a tiéd.”
Néma maradt.
– Nem tennéd – mondta.
„Már megtettem.”
És letettem a telefont.
Még aznap délután minden darabokra hullott.
Cserélgették a zárakat.
A személyzet zavarban volt.
Az illúzió szertefoszlott.
De a ház csak a kezdet volt.
Mert miután kiderült az igazság, minden más is napvilágra került.
Azt a házat arra használtad,
