Zavarodottság. Talán mindkettő. – Te – mondta, és előrelépett, mintha el akarna lökni. – Mit tettél? Pislogtam. – Miről beszélsz? – A házról – csattant fel. – A jelzálogról. A bank felhívta anyámat néhány papírmunka miatt, és… – Elhallgatott, a fejét rázta. – Azt mondták, hogy mindent évekkel ezelőtt kifizettek. Nem válaszoltam azonnal. Várakozóan nézett rám. Követelően. – Négy éve – folytatta, és a hangja remegni kezdett. – Azt mondták, hogy a hitelt négy évvel ezelőtt teljesen kifizették. A szüleim azt hitték…Hogy csak… valahogy könnyebbnek tűnt. Hogy végre utolérik egymást.” Szeme végigpásztázta az arcomat. És akkor megértette. „Ó, Istenem!” – suttogta. „Te
Nyolc éven át havi 2000 dollárt küldtem a szüleimnek, de a 45. születésnapomon átruházták a házat a nővéremre.
