keleti idő szerint délután 4:00-kor fog bezárni.”
Marina tizenkét másodpercig ölelt a liftben. Számoltam. Nem tudom, miért.
Szerda este felhívtam Renée-t.
„Holnap felhívom.”
„Akarod, hogy Femi repüljön?” – kérdezte. „Jöhet a következő géppel.”
„Nem, drágám. Azt a részt magam csinálom.”
„Mit mondasz?”
„Elmondom az igazat egyszer. Aztán leteszem.”
Egy pillanatra elhallgatott. „Anya” – mondta –, „rakj fel piros rúzst.”
„Renée, nem fog fogadni.”
„Majd meglátod magad.”
Ez a lányom.
Csütörtök este hetek óta először aludtam hét órát.
Péntek reggel hatkor keltem. Lassan főztem kávét a főzőkannában, pont mint Theo. A konyhaszigeten ültem
