után a végsőkig kifeszített gyapjú.
Felvettem a rózsaszín szappant, amit Clara hagyott a porcelánpulton. Három dollárba került a sarki drogériában, de a virágillata mintha betöltötte volna az egész kis szobát, elnyomva a régi fa és a tiszta víz ismerős illatát.
Benyúltam a fésülködőasztal fiókjába, félretoltam a hajtűimet, és a rózsaszín rudat mélyen a hátsó sarokba csúsztattam egy halom mosdókesztyű alá.
A tükörképemet bámultam, miközben a kulcscsontomon lévő vörös foltot dörzsöltem, és azon tűnődtem, miért lett hirtelen ennyire kényelmetlen az otthonom.
Másnap reggel kilencre a zuhanyból kiáramló gőz vastag, szürke réteggel
