Anne (23) nemrég végzett és teljes munkaidőben dolgozik; papíron mindent „jól” csinál. Mégis még mindig a régi szobájában lakik a szülei házában. Nem luxusból, hanem alternatívák hiánya miatt. „Évek óta regisztrálva vagyok, és mindenre pályáztam, amire csak tudtam, de mindig ugyanazt a választ kapom: »Sajnos nem téged választottak ki«” – mondja. Számára a lakhatási válság nem egy elvont politikai kérdés, hanem valami, ami szó szerint felőrli az életét. Nincs saját helye, nincs lelki békéje, nincs igazi kiindulópontja.
Házak, ahol már senki sem törődik a kerttel. Anne-t az bosszantja a legjobban, hogy
